Közeleg a karácsony, hatalmas a kínálat a fenyőfákból, de vajon melyik a legjobb választás. Nézzünk egy kis fenyőfa körképet.

Erdei fenyő: (Pinus silvestris)

Skóciától az Amur vidékig elterjedt fenyőfajta. Hazánkban is őshonos, a Nyugat Dunántúlon. Fiatal korában széles kúp alakú fa, idősebb korában lombos fához hasonlít. Törzsének középső és felső része jellegzetes narancsvöröses színű. Kettesével álló tűlevelei 5-8 cm hosszúak, szürkés zöldek. tobozai kicsik, 5 -7 cm hosszúak.

Vízigény: Szárasság tűrő

Talajigény: Mindenféle talajon szépen fejlődik, de a legjobb a savanyú, vagy a semleges talaj.

Télállóság: nem fagyérzékeny.

Közönséges lucfenyő: ( picea abies)

Az egyik legismertebb karácsonyi fenyőfajta.

Nemezettségének több mint 40 fajtája van, a kertészeti fajták száma több száz. A lucfenyők az északi félteke sark közeli és mérséklet övi területén bárhol megél. Merev szúrós egyesével álló tűlevelek jellemzik. A közönséges lucfenyő észak Európában, az Alpokban és a kápátokban is megél. Tobozaik 10-15 cm.ek, tűlevelei 1-2 cm hosszúak.

Vízellátás: szárasság tűrő, de igazán szép csak a jó vízellátás mellett lesz.

Talaj igény: talajban nem válogat.

Télállóság: nem fagyérzékeny.

Az alapfajokat magvetéssel a legkönnyebb szaporítani, de a törpe fajták dugványról is szaporítható.

Ezüstfenyő: (picea pungens)

Az alapfaj a sziklás hegységben őshonos, nagytermetű kúp alakú fenyőfa. Viszonylag gyorsan növekszik, már fiatal korában is szép szabályos koronát nevel. A hazánkban található ezüstfenyők nagy többsége magról nevelt példány, ezek színe igen változatos, de az egyedek egyharmada szép ezüstös kék színű.

Vízigénye: Nagyon szárasság tűrő fenyőfa.

Talajigény: nem igényes talajban sem.

Télállóság: Teljesen tálálló.

Kaukázusi jegenyefenyő: Normann fenyő ( Abies nordmanniana)

Sok néven hívják, van, ahol normannd fenyőnek van írva, van ahol normann fenyőnek, de egy biztos egyre kedveltebb fenyőfa karácsonyra, hiszen nem hullik, és nagyon tartós. Ez a növény a Kaukázusokból indult el, ám Normanndiához semmi köze sincs. Nevét Alexander Nordmann finn botanikus nevéről kapta, hiszen ő fedezte fel ezt a fenyő fajtát. Gyönyörű nagytermetű szabályos kúp alakú fenyő, fényes zöld 2-3 cm tűlevelekkel.

Helyigénye igen nagy ezért csak tágas kertbe ültessük.

Vízigénye: Nedvesebb környezetben érzi jól magát, nyáron gondoskodjunk a folyamatos vízellátásról.

Talajigény. Kedveli a mélyrétegű talajt, a meszes talajon nem fejlődik szépen.

Télállóság: nem fagyérzékeny.

Ha gyökeres fenyőt vásárolunk, nézzük meg hogy a növény gyökere nem sérült –e, pl. hogy a földlabda mozog e az edényben, mert ebben az esetben ültetés után a fenyő tönkre megy. Ültetésre a legjobb időszak a tavasz, április első fele.

A fenyőnek egy KB 50 cm mély gödröt kell ásni, trágyát, vagy műtrágyát ne tegyünk a gödörbe, mert többet árt, mint használ. A túl meszes talaj esetében alkalmazzunk talajcserét. Ebben az esetben 2 méter széles és fél méter mély talajt érdemes kicserélni.

Ültetés után legyünk türelmesek, mert előfordulhat, hogy a gyökeresedés akár 2-3 évig is eltarthat.

Ha vágott fenyőt vásárolunk, érdemes néhány dologra odafigyelni.

Karácsony előtt csak pár nappal érdemes a fenyőt megvásárolni, hiszen minél tovább áll szárazon, annál hamarabb fog hullani.

Csak üde zöld színű illatos fenyőt vegyünk meg, a sárgul vagy sérült fenyőt, már karácsonyra kidobhatjuk. Az árusoknál összekötözött fenyőt mindig bontassuk szét és vizsgáljuk meg az ágait, és a formáját.

Ha a lakásban a fenyőfát olyan tartóba helyezzük, amelybe vizet tudunk tenni, sokkal tartósabb lesz karácsonyfánk, emellett kevésbé lesz tűzveszélyes, sőt még az illata is jobban érződik.